Túlélés a természetben

Napokban jelent meg a hír az erdőben eltévedt idős vadászról, akit végül szerencsésen megtaláltak. Ismerte a területet, tapasztalt természetjáró volt, mégis több véletlen összejátszása folytán bajba került. Ez az eset is megmutatja, hogy nem kell ahhoz Bear Grylls- nek vagy Ray Maers -nek lenni, hogy túlélő helyzetben találjuk magunkat szinte pillanatok alatt. Mit tegyünk, és mit ne, ha eltévedünk egy túra során?

Békésen túrázunk egy erdős-hegyes területen majd egy váratlan probléma miatt eltérünk az eredeti menetrendtől. Nem kell ehhez sok, elegendő egy komolyabb rovarcsípés, egy bokaficam vagy egy hirtelen jött vihar, ősszel pedig a gyorsan leereszkedő köd. Mire tovább indulnánk, a nap már lebukik a horizonton, és rohamosan romlanak a látási viszonyok. Persze mindenképpen ki akarunk jutni a sűrűből, mivel sem sátor, sem megfelelő felszerelés nincs nálunk ahhoz, hogy az erdőben éjszakázzunk. Rövid idő múlva az orrunkig sem fogunk látni, és szinte borítékolható, hogy eltévedünk.

Vagy éppen egy erdei kerékpártúrán letérünk a tervezett nyomvonalról egy szépnek ígérkező kilátás miatt. Az út persze bringával egy idő után nem járható, de mi ügyesek vagyunk és találunk egy másikat. Ki akarja a vállán vinni a bicajt? Rövid idő múlva addig váltogatjuk az utakat, hogy teljesen elkavarodunk.

Ilyenkor kezdjük el rossz döntések sorozatát hozni, melyek súlyossága dönti el, hogy szerepelünk-e az esti hírekben vagy sem. A történet többféleképpen eljuthat erre a kritikus pontra, az idáig vezető út általában azonban nagyon is rövid és könnyű.

A legjobb túlélő helyzet az, amelyik soha nem következik be!

Az első és legfontosabb dolgunk az, hogy minimálisra csökkentsük az esélyét annak, hogy bajba kerüljünk. Megelőzni mindig egyszerűbb a problémát, mint megoldani. Nagyon macsó dolog egy szál késsel bolyongani a vadonban és gilisztákat enni, de a valóságban ez sokkal kevésbé szórakoztató, mint amilyen fájdalmas.

Legjobb megelőzés a gondos felkészülés, nézzük át röviden, mi az, amit mindenképpen meg kell tenned és magaddal vinned még akkor is, ha csak egy félnapos kirándulásra indulsz a Normafához.

Navigáció, azaz mindig tudd, hogy hol vagy!

A GPS nagyon jó dolog – ha tudod használni és működik is. Nem elég bemenni a túraboltba és megvenni egy trekkert, tanuld meg használni még mielőtt túrázni indulnál! Térképet akkor is vigyél, ha GPS-t használsz. Velünk egyszer megesett, hogy a napon felejtettük és szegény napszúrást kapott. Látszólag működött, de tulajdonképpen egy óráig tartott, mire használni lehetett.

Térkép – jó minőségű és részletes topográfiai térkép, amit kifejezetten turisták számára adnak ki. Az autós térképet hiába veszed ki a kesztyűtartóból, nem sok hasznát veszed, bár gyújtósnak még jó lehet.

Iránytű vagy tájoló – nem, az okos telefonod iránytűje nem lesz jó. Hagyományos iránytűt vigyél. A telefonod elromolhat, lemerülhet és pontatlan is.

Alapvető, hogy a térképen folyamatosan kövesd az útvonalad! Tehát nem akkor vesszük elő, amikor már eltévedtünk! Azonosítsd a környezetedben lévő tereptárgyakat a térképen!

Nagyon jó módszernek tarjuk azt, ami a légi navigációban is bevált: oszd be 5-10 perces szakaszokra az útvonalat, amelyen haladni akarsz! Fedett terepen használd az ötperces intervallumokat, nyíltabb szakaszokon, ahol könnyebben tájékozódsz elegendő a tízperces intervallum. (használhatsz tetszőleges intervallumot is, a módszer ugyanaz)

Keresd meg a térképen, hogy hol szeretnél lenni 5 vagy 10 perc múlva.

Mondd ki hangosan, ez segít megjegyezni! Például 11 óra 40 perckor az „ördög szikla”.

A kimondott időpontban keresd meg azt a tájékozódási pontot, amit kijelöltél. Ha meg van, akkor jó felé mész, ha nincs, akkor vissza tudsz menni az előző pontig, nem keveredsz el teljesen. A módszer segít ellenőrizni a tempódat is. Valamint segít abban, hogy tisztában legyél azzal minden pillanatban, hol is vagy a térképen! Ha módszer rutinná válik a túráidon, akkor jó eséllyel eltévedni nem nagyon fogsz. Mindig vissza tudsz menni az előző pontig, és korrigálni.

Figyeld az időjárást!

Elindulás előtt nyilván mindenki megnézi, hogy mire számítson a túra vagy más szabadtéri program során. Nos, a meteorológusok nem tudnak teljesen pontos előrejelzést adni, illetve vannak olyan lokálisan kialakuló időjárási jelenségek, melyek nem jelezhetők előre. Nyáron a gyorsan kialakuló zivatarok, őszi-téli időszakban pedig a hirtelen megülő köd okozhat gondot.

Túra ruházat

esokabatSzerencsére a ruházat helyes megválasztásával fel tudunk készülni a legtöbb időjárási körülményre. A legfontosabb az – unásig ismételt – réteges öltözködés. A helyes ruházat elemei föntről lefelé haladva:

  • kalap vagy sapka, véd az esőtől, hidegtől vagy erős napsütéstől
  • napszemüveg (nem a divatos keret a lényeg, hanem a megbízható UV védelem)
  • hosszú ujjú póló (nem pamut, és igen, nyáron is!), kiegészítő kardigán vagy pulóver (gyapjú a legjobb), kabát (hidegben dzseki, nyáron esőkabát)
  • nadrág (nem pamut és főleg nem farmer, esőben magába szívja a nedvességet és a hőszigetelő képessége nulla felé veszi az irányt)
  • esőkabát vagy poncsó, esőnadrág, amit a nadrág fölé tudsz felvenni. Szükséghelyzetben egy szemeteszsák is sokat tud segíteni.
  • lábbeli, évszaknak megfelelően és egy pár tartalék zokni.

A túra ruházat színét illetően mindenkinek más az ízlése. Tapasztaltabbak előnyben részesítik a feltűnő színeket, még mások preferálják a föld színeket (zöld, barna, khaki), mellyel beleolvadnak a természetes környezetbe. Ha eltévedünk és keresni kell bennünket, akkor hamarabb észrevesznek egy piros ruházatba öltözött embert, mint egy talpig „rambo”, terepszínbe öltözött illetőt. Ha természetes színeket kedveljük, akkor keressük a kifordítható (kívül például barna, de belül neon narancs színű) felsőket. Így szükség esetén lopakodóból feltűnő színezetre válthatunk.

Időjárás

A túra során a legkellemetlenebb meglepetést a hirtelen jött csapadék tudja okozni. A ruházat elázását mindenképpen meg kell előznöd, mert a vizes ruha még nyáron is okozhat megfázást vagy akár veszélyes kihűlést! 20-25 fokos hőmérsékleten is beállhat a hipotermia vizes ruházatban!

Figyeld meg a felhőzetet, abból tudni fogod, ha menedéket kell keresned vagy felvenni az esőkabátot. A felhőzet alapján jó eséllyel meg lehet mondani, hogy kell-e csapadékra számítanod.

Fátyolfelhő – nagy vagy közepes magasságon fordul elő. Csapadékra nem kell számítanod.

Gomoly felhő – nyáron találkozol vele legtöbbször. Ritkán ad csapadékot, de az úgynevezett tornyos gomoly, mely nagy magasságba nyúlik fel, a zivatarfelhő „szülő anyja”. Nyáron – főleg délutánra – ezek össze tudnak állni egy kiadós zivatarfelhővé. A gomolyfelhőből legfeljebb futó zápor szokott hullani.

Zivatarfelhő – ha feletted van, akkor ezek elég fenyegető jelenségek. Sűrű és sötét felhőzet (nem azért mert piszkos, hanem mert nagyon vastag, ezért látod sötétnek) Oldalról nézve, ha messzebb van tőled, akkor jellegzetes üllő alakja van. Ha ezt meg tudod figyelni, akkor 20-30km-re van legalább tőled. Ilyenkor azt figyeld, hogy merre mozog.

Rétegfelhő – zárt felhőzet közepes vagy kis magasságban. Melegfront esetén fordul elő leggyakrabban. Nagy területre kiterjedő, nem túl heves, de hosszú ideig tartó csapadékot okoz. Egész nap, vagy akár napokig tartó csendes úgynevezett „áztató eső vagy erős havazás jellemzi).

ÉrdemCumulonimbus mammaes tudnod, hogy a zivatarfelhők egyik legveszélyesebb fajtája a cumulonimbus mamma nevű zivatarfelhő. Ezt könnyű felismerni, mert nagyon alacsonyra leér, és emlő szerű dudorokat figyelhetsz meg az alján. A nevét is innen kapta. Magyarországon is előfordul, nem is ritkán. Szinte biztosan jégesőre, erős villámtevékenységre és nagyon erős, akár 90-120km/óra sebességű szélre kell számítanod, ha ilyet látsz. Rögtönzött fedezéket biztosan elsöpri egy pillanat alatt, így keress valami stabil menedéket (barlang, pihenőház, stb.)!

Rétegfelhő – zárt, összefüggő felhőzet, közepes vagy kis magasságban. Melegfront esetén fordul elő leggyakrabban. Nagy területre kiterjedő, nem túl heves, de hosszú ideig tartó csapadékot okoz. Egész nap, vagy akár napokig tartó csendes úgynevezett „áztató eső vagy erős havazás jellemzi).

Nagy magasságú felhők – az úgynevezett cirrus és cirrocumulus felhők, mint amilyen például a „bárány felhő” is. Általában hidegfront után látható, csapadékra biztosan nem kell számítanod.

Kommunikáció

Legfontosabb, hogy mielőtt elindulsz túrázni, tudasd a környezetedben élőkkel, hogy

  • milyen útvonalon akarsz haladni,
  • mikor érkezel vissza várhatóan,
  • kik lesznek veled, mi az ő mobilszámuk,
  • mikor fogsz jelentkezni.

Ha senki nem tudja, hogy merre mentél, vagy elmentél egyáltalán valahová, akkor a kutya sem fog egy ideig keresni. Vagy legalábbis nem ott, ahol éppen bajba kerültél.

A mobiltelefonod legyen mindig feltöltve teljesen, amikor elindulsz. Akkor is, ha csak fél napra indultál!

Túra egyedül

Tudom, van annak egy romantikája, hogy egyedül vagyunk a természettel, de talán annyira nem jó ötlet ez mégsem. Ha bajba kerülsz (például megsérülsz), akkor több esélyed van egy túra társsal kikecmeregni belőle, mint egyedül.

Érdekes statisztika, hogy az elveszett turisták 58%-a egyedül túrázott. További adalék, hogy nagyrészük 20 és 50 év közötti férfi. Ha nem akarunk statisztikai adatok lenni és 20-50 közötti férfiak vagyunk, akkor ne egyedül menjünk 🙂

Alapvető túlélő felszerelés

explosive-1598271_1920Van néhány olyan felszerelés, amelyet mindenképpen vigyünk magunkkal a túráinkra. Itt most nem a készen kapható mindenféle „survival kit-ekre” gondolunk, ami a felfújható csónaktól a nindzsa kardig mindent tartalmaz, hanem néhány nélkülözhetetlen cuccra.

  • a már sokat emlegetett térkép és iránytű
  • feltöltött mobiltelefon
  • kis méretű elsősegély csomag (lehetőleg vízhatlan csomagolásban és övre rögzíthető)
  • esőkabát (ha harminc fok van árnyékban, és két hete nem esett, akkor is)
  • kulacs vagy vizespalack
  • egy meleg pulóver vagy kardigán és egy pár váltás zokni
  • egy kés vagy „multi-tool” (összecsukható kézi szerszám, melyen általában kés is van)
  • kétféle tűzgyújtó szerszám és égésindító (pl. gyufa vízhatlan dobozban, öngyújtó, szikravető, stb.) Égésindítónak bármi megteszi, ami néhány percig képes stabilan égni és meggyújtani a fát. Megteszi egy grill begyújtó kocka, vagy bármi egyéb.
  • egy-két szemetes zsák vagy nejlon zacskó (kis helyet foglal összehajtva, de hasznosnak bizonyulhat)
  • egy zseblámpa, de még jobb a fejlámpa (feltöltött akkuval és/vagy tartalék elemmel)
  • néhány méter zsineg (összetekerve nem foglal semmi helyet)
  • jelzősíp (jó minőségű, lehetőleg fémből készült, hangos síp), ha éppen nem túrázunk, akkor kivihetjük focimeccsre, vagy “füttyöghetünk” vele politikai rendezvényen is
  • ha valamilyen krónikus betegségben szenvedünk, akkor az állandóan szedett gyógyszerekből legalább 2-3 napra elegendő adag.

Extra túlélő felszerelés

Ezek nélkül elboldogulhatunk, de könnyebbé teszi a dolgunk, ha nálunk van szükséghelyzetben. Persze cipelnünk is kell!

  • ragasztó szalag (duck tape, vagy hasonló) Megjavíthatjuk vele a felszerelést.
  • egy tekercs WC papír
  • ejtőernyő zsinór (nagyon erős, de vékony és könnyű zsinór), kb. 10 méter
  • rovarcsípés elleni krém, rovarriasztó
  • jelző tükör
  • túra vízszűrő (például Sagan XStream), kis méretű, zsebben elférő
  • fényvisszaverő mellény (például biciklis vagy autós fluoreszkáló színű mellény. Kicsire összehajtható, de hasznos lehet, ha keresni kell bennünket)
  • Nagy energia tartalmú étel (csokoládé, jerky, stb.) Étel nélkül kibírod 3 hétig, azonban nagyban növelheti az önbizalmad és a közérzeted, ha van valami a gyomrodban.

Túlélő helyzet – mit tegyünk, ha mégis bajba kerülünk?

Bármennyire körültekintők vagyunk, pillanatok alatt túlélő helyzetben találhatjuk magunkat. Nem kell ehhez kísérteni a sorsot, néha több apró dolog összejátszása is elég lehet.

A túlélés hármas szabálya

Érdekes módon a hármas egy bűvös szám a természetben. De legalább így csak ezt az egy számot kell megjegyezni. Az alábbi hármas szabály meghatározza a prioritásokat azzal kapcsolatban, hogy mik a teendőink és milyen sorrendben.

3 perc – az az idő, ameddig kibírjuk levegő nélkül

3 óra – az az idő, ameddig kibírjuk menedék nélkül szélsőséges időjárás esetén

3 nap – az az idő, ameddig kibírjuk ivóvíz nélkül

3 hét – az az idő, ameddig kibírjuk élelem nélkül

A hármas számnak különös pszichológia szerepe is van, amint az majd a későbbiekben meglátjuk. Jegyezzük hát meg!

S.T.O.P

Sajnos ez a mozaikszó angolul frappáns és értelmezhető, de érdemes rögzíteni az elménkben! Leírja, hogy mit és hogyan tegyünk, ha túlélő helyzetbe kerülünk.

Stay – azaz állj meg!

Think- azaz gondolkodj!

Observe – azaz figyeld meg!

Plan – azaz tervezz!

Ismerjük be és ismerjük fel, hogy eltévedtünk vagy bajban vagyunk!

Az első és legfontosabb, hogy beismerjük magunknak, hogy bizony bajba kerültünk! Minél később jutunk el eddig, annál mélyebbre süllyedünk a probléma mocsarába. Persze mi soha nem tévedünk, de ez most velünk esett meg!

Túlélő üzemmód

A vadonban az elveszettség érzése természetes módon túlélő üzemmódba kapcsolja a szervezetünket, megemelkedik az adrenalin szint, mely beindítja a „harcolj vagy menekülj” programot az agyunkban. Ez gyakran pánikot vált ki, mely jellegzetes fizikai tünetekkel jár (pánikroham). Figyeljük meg a testünk jelzéseit, melyek lehetnek az alábbiak közül néhány, vagy akár az összes:

  • erős szívdobogás érzés
  • szapora szívverés
  • felszínes légzés („bentragad a levegő”) vagy hiperventilláció
  • remegés, reszketés
  • mellkasi és gyomortáji diszkomfort érzés
  • hányinger, émelygés, szélsőséges esetben hányás
  • erős izzadás (akkor is, ha egyébként fázunk)
  • szédülés, valóság érzékelés tompulása vagy hiánya
  • fülzúgás

Nem, nem fogunk menten szívrohamot kapni, hanem pánikba estünk. Ha felismerjük a testi jeleket, akkor az első lépés, hogy üljünk le, nyugodjunk meg! Vegyünk mély levegőket normál ütemben. Levegőre mindenképpen szükségünk lesz! A pánik biztosan nem lesz az a barátunk, aki segít megoldani a helyzetet! Olyan rossz döntésekre sarkallhat bennünket, mely kihűléshez, sérüléshez, hőgutához, kiszáradáshoz, legdurvább esetben halálhoz vezethet.

1. A legfontosabb túlélő felszerelés

A legfontosabb túlélőfelszerelés szerencsére mindig velünk van. Ez nem más, mint az agyunk. Maradjunk tehát nyugodtak és gondoljuk át a helyzetünket! Ha pánikba esünk, azzal csak az elménket blokkoljuk, ami megakadályozza a jó döntések meghozatalát!

2. Figyeljük meg a környezetünket!

Vegyük számba a lehetőségeinket! Készítsünk leltárt arról, hogy a szükséges felszerelésekből mi az, ami nálunk van, vagy megtalálható a környezetben!

3. Hívjunk segítséget!

Ha van nálad működő mobiltelefon és térerő is akad, akkor értesíts valakit arról, hogy bizonytalan helyzetbe kerültél. Mond el, hogy hol tévedtél el, vagy hol kerültél bajba! Ha eltévedtél, akkor azt a pontot add meg, ahol utoljára képben voltál a pozíciód illetően és meséld el, hogy mennyi idő tel el azóta, szerinted merre indultál. Meséld el azt is, hogy mit tervezel tenni. Ha van olyan jellegzetes tereptárgy, ami segíthet megtalálni téged, akkor mondd el, mit látsz magad körül.

Ha vészhelyzetben vagy, akkor eleve a 112-es hívószámot hívd fel! Vészhelyzetnek azt nevezzük, amikor azonnali segítségre van szükséged, mert például megsérültél.

Ha nem tudsz telefonálni, akkor se ess pánikba! Ha tudattad valakivel, hol merre vagy és várhatóan mikor érkezel vissza, akkor előbb-utóbb elkezdenek keresni.

A statisztikák szerint az eltűnt turisták 95%-át 48 órán belül megtalálják, tehát jó eséllyel ennyi időre kell készülnöd a hármas szabály prioritásai alapján.

4. Menedék

Ha napmenedeklementéig 2 óránál kevesebb idő van hátra, akkor ne menj tovább semerre. Készülj fel rá, hogy az éjszakát a
vadonban fogod tölteni!
Főleg városi emberek számára elképzelhetetlen az a sötétség, ami egy holdvilág nélküli erdőre borul éjszaka. Esélyed sincs kiutat találni, jobban teszed, ha az energiád a felkészülésre fordítod!

Nézz körül, hogy van-e olyan természetes menedék a közelben, ahol meghúzhatod magad! Ha nincs, akkor építened kell egyet. Nem kell, hogy cserkészversenyen díjazott műalkotás legyen, de az alábbiakat vedd figyelembe:

  • ne építs vizenyős területre
  • tartsd a tisztes távolságot vízfolyásoktól (eső esetén hirtelen megáradhatnak)
  • tartsd a tisztes távolságot vad által szemmel láthatóan sűrűn járt területektől (etető és itató helyek, sózók, dagonyák)
  • kellően megvédjen a csapadéktól, széltől, hófúvástól
  • ne legyen nagyobb a szükségesnél (kevesebb levegőt kell befűtened a tested hőjével
  • a talaj felé veszted a legtöbb hőt, így száraz (!) levelekkel, fenyőágakkal vastagon párnázd ki az alját
  • a hó jó hőszigetelő, így télen használd fel nyugodtan menedéképítésre

A különféle menedékekről egész köteteket lehetne írni, bushcraft és túléléssel fogalalkozó oldalakon számtalan megoldást találhatsz a legegyszerűbbtől a „fullextrás” padlófűtéses menedékig. (nem vicc, van ilyen) Mindenesetre válaszd a legegyszerűbbet!

5. Tűz

tuzgyujtasMég nyári éjszakákon is szükség lehet tűzgyújtásra éjszaka. A tűz meleget ad, segít megőrizni a testhődet, megszáríthatod a vizes ruháidat. Mind ezek mellett messzire ellátszódik, így segíthet a téged keresőknek. Nem utolsó sorban nagyban javítja az ember közérzetét, ami feltöltheti az elemeidet egy ilyen túlélőhelyzetben.

A tűzgyújtásnak szintén saját „tudományos irodalma van”. Tájékozódj a bushcraft és túlélő oldalakon! Ha van nálad tűzgyújtó szerszám, akkor viszonylag egyszerű dolgod van. Gyűjts különböző vastagságú ágakat a ceruza vastagságú gyújtóssal kezd, majd egyre vastagabbakat tehetsz rá.

Ha nincs nálad semmilyen tűzszerszám, akkor kísérletezhetsz a különféle ősi módszerekkel (íjjas tűzgyújtó, stb.). Ezeket viszont ne vészhelyzetben kezd el tanulmányozni, „békeidőben” egyszerűbb lesz megtanulni.

Még túlélőhelyzetben is ügyelj a biztonságra! Biztosan nem segít ki a bajból, ha magadra gyújtod az erdőt!

6. Jelzés

Bármilyen elveszettnek is érzed magad, mivel hazánk elég sűrűn lakott vidék, szinte biztos, hogy 1-5 km távolságban tőled van valaki. Más túrázók, favágók, erdészek, vadászok lehetnek a közeledben. Amennyiben valahogy jelezni tudod, hogy bajba kerültél, hamarabb kaphatsz segítséget, mint gondolnád.

Síp

Ha van sípod, akkor rendszeres időközönként háromszor fújd meg a sípot. A hármas számnak itt is jelentősége van, mert egyértelművé teszi bárki számára, hogy segítségre van szükséged. Ne hagyd abba a sípolást, legalább 5 percenként fújd el a hármas szignált. Ha valaki az egyik jelzésedet meghallja, időre van szüksége, hogy betájolja az irányod. A hang vezetheti el hozzád a segítséget.

Jelzőtükör

Ha valahol a távolban embereket látsz, akik túl messze vannak ahhoz, hogy meghallják a hangod, jelezhetsz nekik jelzőtükörrel napsütéses időben. Használhatod még arra is, hogy amennyiben már légi kutatást is végeznek utánad, jelezhess a pilótának. Erdős területen nagyon kicsi az esélye, hogy a levegőből észre vegyenek. Minden olyan jelzés, ami elüt a környezettől, nagy segítség lehet. Ilyenkor jöhet jól a rikító színű ruházat is, azonban azzal is nyílt terepre kell menned. A repülőből nézve az egész erdő egy nagy zöld paplan, ami alatt ott vagy te – mint tű a szénakazalban…

Jelző tűz

Akár levegőből, akár földön keresnek, a tűz szerencsés esetben messzire ellátszik, és rád vonja a figyelmet. Itt is a hármas szabály érvényes! Egymástól kellő távolságba rakj három tüzet (háromszög alakban, legalább 50-100 méterre egymástól). Éjszaka nagy lánggal égjen, nappal pedig inkább nagy füstöt produkálj. A három füstoszlopra messziről felfigyel mindenki. Nedves vagy zöld növényzetet dobj a tűzre, attól rengeteg füsttel fog égni. Ha nincs, vagy csak mérsékelt a szél, akkor több száz méter magasra is felér a füstoszlop.

Lámpa

Éjszaka jelezhetsz a zseblámpáddal vagy fejlámpával is. Háromszor villantsd fel szabályos időközönként. Vannak olyan lámpák, melyeknek van kifejezetten vészjelző funkciója is. Ha nem valószínű, hogy valaki megláthatja, inkább spórolj az energiával. Semmi értelme egy sűrű erdőben villogni, ha semmi jele annak, hogy az adott irányban lehet valaki, aki meglátja.

7. Víz

vizA túlélés hármas szabálya szerint, ha már 24 órája a vadonban vagy, akkor ideje vizet keresni. Ennyi idő után már kezdenek megmutatkozni a dehidratáció jelei. A vizelet sűrűvé és sötétté válik, a gondolataid elkezdenek zavarossá válni. Ez az állapot könnyen sodorhat még veszélyesebb helyzetbe, ezért ezt meg kell előznöd mindenáron!

Ha van nálad valamilyen vízszűrő, például Sagan Xstream, akkor keress egy folyóvizet (patak, forrás, stb.) és a vízszűrőn keresztül igyál bőségesen!

Forralással is ihatóvá teheted a vizet, persze kicsi az esélye, hogy éppen van nálad megfelelő edény, pláne nem egy Kelly Kettle túrafőző.

A természetes vizek ihatóságáról itt találsz egy bővebb írást!

A dehidratációt mindenképpen el kell kerülnöd, így végső esetben bármilyen vizet jobb meginni, mint szomjan halni!

8. Étel

Mivel három hétig is kibírja egy egészséges ember étel nélkül, ezért ha nincs nálad élelem, ne pazarold az időd és az energiád arra, hogy élelmet keress. Felesleges kockáztatni azzal, hogy ehető növényeket keress az erdőben. Ha mellé nyúlsz, csak súlyosbítod a helyzeted. Ha nem ismered fel magabiztosan az ehető növényeket, akkor ne piszkáld őket! Szinte minden ehető növénynek van egy hasonmása, amely viszont mérgező!

Horgászattal és vadászattal kár próbálkoznod! Ha gyakorlatlan vagy, szinte biztos, hogy több energiát vesztessz vele, mint amennyit nyersz az esetleg elkapott zsákmánnyal. Addig a két-három napig, ameddig megoldódik a sorsod, kibírod élelem nélkül!

Összefoglalva

Ha eddig elolvastad ezt a cikket, akkor nagyon elszánt vagy, gratulálunk! Ha csak néhány dolgot tudsz megjegyezni belőle, akkor az az legyen, hogy:

  • lehetőleg ne egyedül menj el túrázni,
  • legyen nálad mindig térkép, és kövesd merre jársz,
  • legyen nálad mobil telefon,
  • mindig tudjon róla valaki, hogy hová indultál és mikor kell visszaérned!

Kellemes és élménydús túrázást kívánunk! Reméljük, hogy nem kell rólad hallanunk az esti híradóban!

Címkézett bejegyzések:
X