Túrafőzők fajtái – melyik való nekem?

Túrafőzők fajtái – melyik való nekem?

Az ember ősi ösztöne, hogy tüzet gyújtson, melegedjen a tűz körül és elkészítse az ételét. Amikor közel kerülünk a természethez, előtörnek ezek a génekbe kódolt ösztönök. Minden tábor fénypontja, amikor egy sikeres vagy éppen kudarcokkal teli nap után körül üljük a tábortüzet és a táncoló árnyakban gyönyörködve előkerülnek a jobbnál jobb sztorik. A természetjáró embereknek ugyanakkor fontos a környezet védelme és megóvása. Igyekszünk minél kevesebb nyomot hagyni magunk után az erdőt-mezőt járva, így nem rakhatunk máglyát úton-útfélen. Ráadásul mostanában ez egyre több helyen kimondottan tilos is!

A modern ember nem a parazsat cipeli magával mint ősei, hogy tüzet gyújthasson bárhol, hanem különféle túrafőzőket, kemping tűzhelyeket tesz a hátizsákba. Betérve a túraboltokba szinte zavarba ejtő kínálattal találkozunk, „hardcore túrázó” legyen a talpán, aki elsőre kiválasztja a legmegfelelőbbet.

Úgy van ez valahogy, mint a házépítésnél mondják. Azt tartják, hogy nagyjából a harmadik sikerül olyanra, amilyenben szívesen lakik az ember. Az elsőt az ellenségének építi, a másodikat a barátjának…

Túrafőzőből is rejteget a szekrény egy-két kellő tapasztalat nélkül kiválasztott darabot. Ebben a posztban nagyvonalakban ismerkedjünk meg a legelterjedtebb túrafőző típusokkal, hogy ne bamba elsőbálozóként vakargassuk a fejünket a szédítő választék láttán a túraboltban!

Rossz hír az, hogy általános recept nincs, mindenkinek a saját igényei szerint kell választania, de ehhez nem árt tisztában lenni az előnyökkel és hátrányokkal. Ha ezek ismeretében választunk, kevesebb eséllyel vásárolunk – később használhatatlannak bizonyuló – polcdíszt.

Kempingfőzők és túrafőzők elterjedtebb típusai

A legjellemzőbb tulajdonsága, mely alapján a kempingfőzőket csoportosíthatjuk a tüzelőanyag fajtája. Léteznek többféle tüzelőanyaggal is működő túrafőzők, de technikai értelemben minden tüzelőanyag más-más tervezést igényel az optimális működéshez.

Tüzelőanyag fajtája alapján megkülönböztetünk:

  • folyékony tüzelőanyaggal működő,
  • gáznemű tüzelőanyaggal működő,
  • természetes eredetű szilárd tüzelőanyaggal működő és
  • kémiai eredetű szilárd tüzelőanyaggal működő túra- és kempingfőzőt.

Léteznek a folyékony és szilárd halmazállapot közötti tüzelőanyagok is, mint a különféle alkohol gélek, viaszok, zsírok, stb. Ezek nálunk nem játszanak szignifikáns szerepet, ezért részletesen nem mutatjuk be.

Ezeken az alaptípusokon belül számtalan ötletes és kevésbé bevált irányzat létezik, mindenki megtalálhatja a neki valót.

Folyékony tüzelőanyaggal üzemelő túrafőzők

A folyékony tüzelőanyagok közül két nagy csoportot használhatunk főzésre, az alkoholt és a benzint. Számos előnyös és hátrányos tulajdonságuk van, melyet a személyes szükségleteink és szokásaink alapján érdemes mérlegre tenni.

Benzinfőző

A benzin üzemű kempingfőző a túrafőzők Jolly Jokere. Népszerűségét az indokolja, hogy gyakorlatilag nincs olyan hely a világon, ahol ne lehetne főzni vele. Az összes típus közül a legjobban tolerálja az alacsony hőmérsékletet, így akár -40 fokban is megbízhatóan üzemeltethető. Nem a hátizsákosok kedvence, mivel elég sok darabból álló és viszonylag nehéz szerkezetek. Az egyszerűbb kanócos kivitelűektől kezdve az úgynevezett pumpás változatokig számtalan megoldás született a benzinfőző kialakítására. Annak, aki ilyet keres, érdemes utána olvasnia részletesen a témának.

A benzin az egyik legjobb hőértékű tüzelőanyag, így nagyobb adagokat elkészítő vagy nyers alapanyagokból főző tábori konyhához jó választás lehet.

Azok kacérkodjanak vele, akik nem a hátukon cipelik a felszerelést, magas hegyekbe esetleg a sarkvidék vagy Szibéria meghódítására indulnak és nem idegenkednek a robbanásveszélyes és mérgező benzin, mint tüzelőanyag társaságától.

Benzinfőző előnyei
  • magas fűtőértékű üzemanyag, jó hatásfok,
  • kegyetlen hidegben is használható,
  • nem igényes a tüzelőanyag minőségére,
  • civilizációban a fűtőanyag könnyen beszerezhető.
Benzinfőző hátrányai
  • fokozottan tűz és robbanás veszélyes üzemanyag,
  • nehéz, esetlen formájú szerkezet, nehezen csomagolható,
  • leginkább karbantartás és alkatrész igényes főző,
  • benzin csak fém tartályban szállítható,
  • szivárgás esetén roncsolja a felszerelés erre érzékeny darabjait (műszálas anyagok),
  • a felmelegedett főző instabillá válhat, lángnyelvek csaphatnak ki (égés veszély),
  • jellegzetes surrogó hang égés közben (nagyjából mint a nagyi kotyogója),
  • büdös, erősen kormol, lekoszolja az edények alját.

Spiritusz főző

A folyékony tüzelőanyaggal működő túrafőzők hívei között ma már talán népszerűbb, mint a benzin főző. Azoknál sokkal könnyebb és nagyságrenddel kisebb méretű konstrukciók léteznek. Az egészen egyszerű „pohár kinézetűtől” a növelt nyomású, profi változatokig terjed a skála. Az összetettebb kialakítású alkohol égők is kompaktak, egyszerűek és megbízhatóak.

Az alkohol hátránya a benzinnel szemben, hogy a fűtőértéke nagyjából a fele a benzinének. Ez lefordítva kétszer annyi cipelni való üzemanyagot vagy fele annyi főzési időt jelent. Persze érdemes ehhez összevetni magának a főzőnek a tömegét is! Még így is az alkoholos változat felé billen a mérleg! Talán ez magyarázza a növekvő népszerűséget.

Korlátai valahol a nulla fok alatti hőmérsékletnél és 2100 méter tengerszint feletti magasságnál húzhatók meg. Itt már ne számítsunk rájuk! Tavaszi, nyári és őszi túrák kellemes társa lehet, amennyiben nem merészkedünk magasabb hegyekre. Csak egyszerűbb vízforralási, ételmelegítési feladatokra optimális, nagyobb csapatot nem képes kiszolgálni.

Alkoholos túrafőző előnyei
  • tiszta és szagtalan égés,
  • nem kormol, nem szennyezi az edényeket,
  • gyakorlatilag karbantartás mentes, egyszerű, megbízható szerkezet,
  • olcsó üzemanyag, viszonylag könnyen beszerezhető,
  • az esetleg kiszirvárgó üzemanyag kevésbé szennyezi a felszerelést,
  • műanyag palackban is szállítható,
  • könnyű, kompakt, nem igényel szerszámot az összeszerelés.
Spiritusz főző hátrányai
  • nulla fok alatt és 2100 méter felett nem használható,
  • a tiszta égés miatt a láng gyakorlatilag nem látható (könnyen megéget, ha belenyúlsz),
  • rossz hőértékű üzemanyag, hosszabb forralási idő,
  • csak egyszerűbb feladatokra, például egy bögre víz forralására, instant leves elkészítésére alkalmas,
  • a könnyű és kompakt kialakítás miatt vékonyfalú, nagyon sérülékeny szerkezet (könnyű tönkre tenni, ha esetleg rálépsz vagy meggondolatlanul keresel helyet a csomagban), némelyik „robusztussága” vetekszik az üres kólás dobozéval.

Gázfőzők

Az első túrafőzőt vagy kempingfőzőt vásárlóknak valamiért automatikusan ez a fajta jut eszébe. Talán azért, mert otthon is legtöbben gázzal főzik a paprikás krumplit… Ki tudja?

Kétségtelen, hogy a kezdőknek és a ritkán kirándulóknak eleinte nem fog feltűnni, hogy az egyik legtisztább, de ugyanakkor legdrágább üzemanyaggal etetik a kempingfőzőjüket.

Többféle folyékony gáz terjedt el üzemanyagként, a propán, izo-bután, bután illetve ezek különböző keverékei. Ha nem a kémia volt a kedvenc tantárgyad a suliban, akkor elég, ha ezekről annyit akarsz tudni, hogy milyen hőmérsékleten van a forráspontjuk.

Ez miért érdekelne?

Csak azért, mert ha ügyesen rávágod az eladónak, hogy neked mindegy, akkor tetszőleges értéken határoztad meg, hogy milyen hőmérsékletig fogod tudni használni a gázfőződet! Minden folyékony gáz a forráspontján válik légneművé, így a számodra elégethetővé. Ez alatt a hőmérséklet alatt lehetetlen elpárologtatni, így meggyújtani is.

A három gáz fűtőértéke egyébként nagyjából azonos, így ilyen szempontból tényleg mindegy.

A legalacsonyabb a forráspontja a propánnak (LPG néven találkozol majd vele), ez -42 fok, az izo-bután -11,7 fok és a butáné a legmagasabb, -1 fok Celsius, mindez tengerszinten mérve.

A keverék gázok esetében, mint például a propán-bután (PB) minden gáz a maga jellemzői alapján tűnik el a keverékből. Tehát nem kémia szakosok számára is érthető példán keresztül: -5 fokon a PB gázból csak a „P”-t (propán) tudod elégetni, a „B” (bután) a palackban marad bután. Na jó, hülye szóvicc…

A propán a tengerszint feletti magasságra kevésbé érzékeny, legfeljebb az égés válik tökéletlenebbé magasabb szinteken. Ezzel szemben a bután főzők nagyjából 2000 m magasságig működnek csak megfelelően.

Többféle kialakítású és technikai megoldású gázfőző kapható a túraboltokban, ezek komplikáltsága és tömege is erős szórást mutat. Ennek részleteibe nem mászunk most bele. Akit érdekel, bőven talál máshol olvasnivalót.

Közös jellemzőjük azonban, hogy karbantartás igényesek, soknak a beüzemeléséhez is szerszám kell. A gázpalack erősen tűz és robbanásveszélyes jószág. Főleg nyáron kell nagyon körültekintően tárolni! Utazás közben ne hagyjuk a parkoló autó utas vagy csomagterében hosszabb ideig.

Jól használható, közepes vagy nagyobb tömegű (benzinfőzőnél azért alacsonyabb) túrafőző azoknak, akik ritkán használják, vagy vastag a pénztárcájuk. Ne felejtsük el, hogy a palackokat is cipelnünk kell!

Gázfőzők előnyei

  • jó fűtőértékű üzemanyag,
  • tiszta, szagtalan égés,
  • jól szabályozható a láng nagysága,
  • kényelmes a használata,
  • sok féle típus közül választhatsz.

Gázfőző hátrányai

  • terepen nehezen pótolható, drága üzemanyag,
  • szélérzékeny, könnyen kialszik a láng,
  • nehéz és érzékeny palackok,
  • fokozott tűz és robbanásveszély (palack sérülés esetén),
  • főző és a palackok súlya együttesen tetemes lehet,
  • egyes gáztípusok esetén magasság és hideg érzékeny,
  • műszaki hiba esetén nehezen javítható helyszínen.

Szilárd kémiai eredetű tüzelőanyaggal működő túrafőzők

Legegyszerűbb kialakítású, kompakt méretű, akár zsebben elférő alkalmatosságok. Egy kihajtható bádog támasztékra helyezhetjük rá a tablettát, mely meggyújtva néhány percig ég. Kezdetleges támasztékra helyezhetjük az edényt. Maximum néhány deci vizet forralhatunk fel rajta. Felhasználhatóságuk erősen korlátos, leginkább vésztartalékként érdemes gondolni rájuk.

Általában Esbit főzőként emlegetjük őket (ez a legelterjedtebb). Tüzelőanyaga többféle lehet, általában törhető táblában, vagy tabletta formában árulják.

Legelterjedtebb az Esbit (hexametilén-tetramin) és a trioxán. Már a nevükből is érződik, hogy nem túl egészséges vegyületekről beszélünk, melyek ráadásul az égés során további, szintén nem vitaminként közismert égéstermékekre bomlanak.

Állítólag a tabletták nem mérgezők, azonban a magam részéről nemhogy étel közelébe, de még ugyanabban a hátizsákban sem szívesen teszem, amelyben az élelem van. A tüzelőanyag szaga is elég penetráns, könnyen átveszi a ruházat is bármilyen gondos csomagolás ellenére.

Égése során a legtöbb erősen kormol, tiszta szutyok lesz tőle minden. Ennek ellenére vészmegoldásként működik, több ország hadserege is rendszeresítette túlélő felszerelésben. A tábori konyhát azonban lehetőleg ne erre alapozzuk, ha meleg ételt is szeretnénk.

Szilárd természetes tüzelőanyaggal működő túrafőző

Minden olyan kempingfőzőt ebbe a kategóriába sorolhatunk, amely bármilyen növényi eredetű tüzelőanyaggal működik (ide értve a szenet, tőzeget is).

Kialakításukat tekintve rengeteg változat fejlődött ki az idők folyamán, a különféle kályháktól a Hobo tűzhelyen át a Kelly kannáig. Az igazán súlyos, a hordozhatóság határán mozgó daraboktól a rendkívül ügyes, kompakt méretű és hátizsákba csomagolható darabokig széles a választék.

Mindnek az ismertetésére nem térünk ki, de az előnyökkel és hátrányokkal nem árt tisztában lenni.

Ügyesen választva minimalizálhatjuk a tábori konyha tömegét, a fűtőanyagot sem kell magunkkal cipelni, azt beszerezhetjük a természetből. Ha van nálunk tűzgyújtó szerszám, akkor bárhol főzhetünk bennük, feltéve, hogy nem az extrém kalandokat kedveljük a sarki jégmezőkön vagy a hegycsúcsokon, a vegetációs szint felett.

Európában maradva az átlagos igényeket bárhol kielégítik, ha a hátrányaikkal meg tudunk barátkozni, valamint be tudunk szerezni egy igazán ügyes és praktikus darabot. Ezermester vénával megáldott túratársak akár maguk is készíthetnek ilyeneket.

A magunk részéről ez mellett tettük le a voksunkat, a mi igényeinket ez elégíti ki a legjobban.

Többségük roppant egyszerű, megbízható, ráadásul a tüzelőanyag korlátlan mennyiségben és ingyenesen rendelkezésre áll. Néhány darab közülük akár komolyabb tábori konyha alapját is képezheti még nagyobb csoport számára is. Általában zártabb és védett tűztérrel rendelkeznek, így rossz időben is használhatók lehetnek (típus függő). Nagy előnyük a többi főzővel szemben, hogy megadják a természetes tűz látványát, köré lehet gyűlni egy kis „tűz bámulásra”. A látvánnyal együtt persze a füstöt is megkapjuk…

Előnyei
  • ingyen üzemanyag, ami bárhol korlátlanul elérhető,
  • egyszerű szerkezet, soha nem romlik el,
  • természetes tűz látványa,
  • karbantartásmentes,
  • ahol találunk fűtőanyagot, ott el is tudjuk égetni (nem magasság függő),
  • hidegre nem érzékeny,
  • környezetbarát, szén-dioxid semleges,
  • takarékosan bánik a tüzelőanyaggal a nyílt tüzekhez képest.
Hátrányai
  • tüzelőanyagtól függ a fűtő teljesítmény, így a forralási idő,
  • zárt térben és sátorban csak korlátosan használható (általában inkább nem javasolt),
  • általában csak a tüzelőanyag adagolásával szabályozható a láng nagysága (léteznek levegő adagolással is szabályozható típusok is),
  • füsttel ég (horgászok könyveljék át az előnyök közé: távol tartja a szúnyogokat),
  • harmatos, esős, havas időben gondot okozhat a megfelelő száraz tüzelőanyag begyűjtése (tapasztalattal ez leküzdhető, minden ilyen típusú tűzhelynek meg van a maga trükkje). A Kelly Kettle túrafőző esetén nagy tapasztalattal rendelkezünk, amelyet hamarosan meg is osztunk veletek.

Akkor melyik túrafőző a legjobb választás?

Összegezve megállapíthatjuk, hogy mindenkinek megfelelő típus nincs! Azonban ha a szokásainkkal, szükségleteinkkel tisztában vagyunk, akkor az előnyök és hátrányok mérlegelésével könnyen megtalálhatjuk „álmaink kempingfőzőjét”.

A hátrányok elemzésével zárjuk ki azokat, amelyekkel biztosan nem tudnánk együtt élni, vagy a korlátai nem esnek egybe az igényeinkkel. Azok közül, melyek versenyben maradtak ezek után, az előnyök alapján válasszuk ki a leginkább szimpatikus kategóriát. Arra koncentrálva keresgéljünk, nézzük át a kínálatot.

Természetesen a pénztárcánk vastagsága behatárolja a döntési lehetőségeket, azonban ne feledkezzünk meg az üzemeltetési költségekről! Azok szép apránként (vagy éppen pillanatok alatt) elemészthetik egy olcsóbb kempingfőző kezdeti ár előnyét. Olcsóbb (vagy akár ingyenes) üzemanyaggal egy drága túrafőző is olcsóbb lehet – akár már rövid távon is!

Pénztárca ide vagy oda, olyan túrafőzőt semmi esetre ne vegyünk, ami nem felel meg a szokásainknak, legyen bármilyen olcsó vagy gazdaságos üzemű!

Hiába nagyon jutányos áru vagy olcsón üzemeltethető egy kempingfőző, ha a nehezebbek közé tartozik, viszont nekünk a hátunkon kell cipelni. Minden tíz dekagrammot legalább egy kilónak fogunk érezni a nap végére! Nem lesz az a pénz, amit ne érne meg, ha megszabadulhatnánk tőle.

Viszont hiába pillekönnyű, ha télen is szeretünk túrázni, vagy a hegymászás a mi terepünk, de az adott kempingfőző ilyen körülmények között használhatatlannak bizonyul. Akkor még azt a 20 dekát is hiába cipeltük magunkkal. Elemezünk, kérdezünk, utána döntünk!

Talán ezzel a poszttal sikerült egy kis irányt mutatni és megelőzni néhány csalódást vagy megtakarítani néhány feleslegesen kidobott forintot.

Címkézett bejegyzések:
X