Túrázz úgy, hogy ne találjanak meg az indiánok!

Minden természetjárónak „kutya kötelessége” a környezet megóvása, a „nyom nélküliség”. Mit is jelent ez? Természetesen nem azt, hogy a bennünket üldöző indiánok ránk ne találjanak. Habár az eszközök hasonlóak…

Egyesek szerint a természetre azért kell vigyáznunk, hogy legyen mit örökül hagynunk az utódainkra. Mások szerint pedig azért, mert a jövő generációitól kaptuk azt kölcsön. Magunk részéről az utóbbi álláspontot osztjuk.

Mi a különbség a két megközelítés között? Nagyon sok. Amit örökül hagyunk, azt a halálunkig a sajátunk-ként kezeljük. Sajátjával az ember pedig úgy bánik, ahogyan akar.

Nos, akinek „volt gyerekszobája”, annak megtanították, hogy a kölcsönkapott holmira még a sajátjánál is jobban illik vigyázni. A kölcsönkapott javakat minimum ugyanabban az állapotban kell visszaadnunk, ahogyan azt megkaptuk.

Mindig elszomorít, hogy kirándulásaink és túráink során mennyire látszik az emberek nyoma a vadonban. A természet közelségére vágyik ilyenkor az ember, kiszakadna a civilizációból, de azért lépten-nyomon találkozik vele, ha akar, ha nem.

Hogyan hagyjunk kevesebb nyomot magunk után?

Amit beviszel magaddal a vadonba, azt hozd is ki onnan!

Minden csomagolóanyagot, hulladékot, üres palackot kötelességed magaddal cipelned! Annyit vigyél magaddal, amennyit hazafelé is el tudsz helyezni. Siralmas látvány az erdőben eldobott pille palack, felvágottas vákumfólia, üdítős doboz. Nem is beszélve a lyukas zokniról és szakadt zsinegekről. Ezeket eldobni egy pillanat neked, de a természetnek eltüntetni többszáz év! Ha ilyet találsz, hajolj le érte és dobd ki megfelelő helyen. Ha egyszer eljutunk oda, hogy mindenki így tesz, nem kell többé más szemetét is összeszednünk!

Mindent a szemnek, semmit a kéznek!

Hagyd békén a növényeket, köveket, természeti képződményeket! Nem kell semmit elmozdítani, megváltoztatni a természetben. Azért mentél oda, hogy megcsodáld a természet szépségét, nem azért, hogy megváltoztasd! Ne építs semmit, minden úgy tökéletes, ahogyan találtad.

Tiszteld az állatvilágot!

Nincs annál jobb dolog, mint vadon élő állatokat megfigyelni a természetes élőhelyükön. Ne közelítsd meg őket túlságosan, ne zavard meg őket a jelenléteddel! A természetes ökológiai rendszernek nem csak a számodra kedves állatok a fontos részei, hanem azok is, melyeket akár észre sem veszel az avar alatt. A legkisebb rovar is fontos, figyelj rájuk is! Semmi esetre ne etesd az állatokat, és ételmaradékot se hagyj magad után! Az ember által „felkínált élelem” megváltoztatja a vadon élő állatok viselkedését, megbontja a természetes táplálék körforgást.

Ha kutyával szeretsz kirándulni, akkor tartsd pórázon, ha jól képzett, akkor tartsd póráz nélkül is magad mellett folyamatosan. Ha ez nem megy, akkor hagyd otthon!

A legjobb táborhely az, amit nem kell építeni!

A legjobb tárborhelyeket készen találod, nem kell hozzá semmit elmozdítani, ne adj isten kivágni. Elsősorban igyekezz kijelölt táborhelyeket használni, de ha ez nem lehetséges, akkor keress olyan helyet, ami

  • minden vízforrástól legalább 100 méter távolságban van,
  • lehetőleg tömör, szilárd a talaja,
  • nem keresztezik természetes vad útvonalak,
  • a szükséges legkisebb méretű,
  • tábor bontás után visszanézve úgy találod, hogy nyoma sincs az ott töltött éjszakának.

Természetes felszíni és talajvizek védelme

Patakban nem azért nem fürdünk, mert hideg a vize! A tisztálkodáshoz, mosogatáshoz vigyél magaddal összehajtható tároló edényt. Kicsi, könnyű, nem is drágák. Használj biológiailag könnyen lebomló, minimális mennyiségű tisztító/tisztálkodó szereket. A használt vizet a patakoktól és vízforrásoktól minél messzebb, de legalább 100-150 méter távolságban öntsd a talajra!

A reggeli „mellékterméknek”, azaz az emberi ürüléknek semmi keresnivalója a vadonban. Léteznek olyan higiéniai megoldások, melyekben magaddal viheted. Ehhez persze keveseknek van gusztusa még így is. Amit mindenképpen tegyél meg, hogy ásol egy 20-30cm mély gödröt, majd dolgod végeztével betemeted. Itt is vigyázz, hogy a táborhelytől, vízforrástól, pataktól és vadcsapáktól legalább 100 méter távolságot tartsd meg!

A legkisebb tűz a legjobb tábortűz!

Legjobb, ha kempingfőzőt használsz az ételed elkészítéséhez. Ebből is létezik a Kelly Kettle, mely szén-dioxid semleges, kevés természetes fűtőanyaggal (gallyak, tobozok) működik. Ha nincs ilyened, vagy mégis tüzet kell raknod, akkor a lehető legkisebb tüzet rakd! Tüzelj lehullott ágakkal, lehetőleg olyan kicsikkel, melyeket kézzel is el tudsz törni. A tüzet égesd le teljesen, hogy csak a hamu maradjon utána. A tűzgyújtási szabályokat mindig tartsd be!

Csak csendben, csak halkan…

Figyelj a „hangszennyezésre” is! Ne hangoskodj feleslegesen! Zavarja a vadon élő állatokat, és túratársaid is kulturáltnak  fognak tartani, ha keveset hallják a hangod. Másoknak is engedd élvezni az erdő saját „zenéjét”.

Reméljük, hogy ezek neked eddig is mind természetesek voltak, és semmi újat nem olvastál! Ha így van, akkor gratulálunk! Ha ismersz olyat, akinek szerinted érdemes lenne elolvasnia, akkor oszdd meg vele!

 

 

 

X